Napsugár Nyugdíjas Klub torkoskodása

  nyomtatási kép
A magyar néphagyomány és szokásrend egyik kiemelt jelentőségű időszaka a farsang. Ez a húsvétot megelőző, vízkereszttől hamvazószerdáig tartó, váltakozó hosszúságú időszak számos érdekes, már-már elfeledett népszokásnak ad teret. Ilyen például a farsang elejét jelző „regélő hétfő" vagy a „farsang farkát" jelölő három jeles nap, a húshagyó kedd, a hamvazó szerda és a torkos csütörtök. 
Az egyik ilyen népszokás felelevenítésével, a hamvazó szerdát követő torkos csütörtök újjáélesztésével szeretnénk mi is ráirányítani a figyelmet a hagyományok csodás tárházára, no meg a magyar emberek roppant találékonyságára. Ezen a napon - annak ellenére, hogy a húsvéti 40 napos böjt kezdetét jelentő hamvazó szerdát követően ünnepeljük - ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás „kötelező" volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása miatt is. Mivel a farsangi szalagos fánk sütésében már többször is bizonyítottak a „napsugaras asszonyok”, ezért az idei évben a torkos csütörtökhöz kapcsolódva szerveztünk a magunk számára, és örömére programot. Magyarországon a „Nagy Íz utazás 2006" kampányának legsikeresebb eseménye ez a nap volt, amihez országszerte kapcsolódtak a vendéglátóhelyek, s a kezdeményezés napjainkban is él. A Napsugár Nyugdíjas Klub vezetőjeként arra gondoltam, hogy egy kicsit „lemásoljuk” a nagy vendéglátók evésre csalogató programját. A klubtagok izgalommal készültek, bár az utolsó pillanatig titkosítottam a nap néhány részletét.  A néniknek annyit mondtam, hogy vendégek és vendéglátók leszünk egyben. Minden klubtag süteményt készített, azt hozta a délutánra. Varga Lászlóné, Gizi ajánlotta fel a bort, amit férje Laci bácsi termelt. Így elmondhatjuk, hogy a vasvári Varga pincészetből került ki a torkos csütörtöki nedű. A jó borhoz és a házi desszertekhez jó étek is dukál. Mivel a saját rendezvényünkön vendégek és vendéglátók is voltunk, ezért most a főzést másokra bíztuk. Könnyen megtaláltuk a főétek készítő helyi mestereket. A főzést a vasvári Petőfi Horgász Egyesület tagjai vállalták el. S mivel éppen megszakítottuk a böjtöt, ezért nem halat, hanem finom magyaros pörköltet kívántunk asztalunkra. Laki László, Bősze Imre, Hideg István, Kunfalvi András, és Pados Tibor készítette el szájunk íze szerint a fő fogást. A kis konyhában hangos szó nem esett, az öt férfiú a fakanálon össze nem veszett, szépen megfértek ottan, lehet, ezt mi asszonyok tőlük megtanulhatnánk, mert a konyhában mi asszonyi népek /én legalábbis /nem nagyon tűrjük a fakanálon való osztozkodást.   A fenséges illatok egészen betöltötték a teret, a nyitott ablakon kiszökve hirdették, hogy bizony az ízes, illatos pörkölt tálalásra készen várja a torkoskodó népet. Köszönöm a Gourmet Pizzériának, hogy az evőeszközöket kölcsönözte nekünk. A népek jöttek is, az apróbbak színházba éppen, mert akkor volt a Mesebérlet Hamupipőkéje. Egervölgyről hívtuk meg a nyugdíjas asszonyokat, akik kampós botjaikat elhajították, megitták a Birkás pálinkát és táncoltak. Nem akármit, zumbát! A koreográfiát Bősze Krisztián tanította be a kis csapatnak. Amíg vendégeink kipihenték a fergeteges fitness bemutatót, addig a helyi Őszirózsa Népdalkör vidám nótákkal fokozta a hangulatot és az étvágyat. A horgászok már tálalták is az ételt, ezért én magam rövidre fogtam a köszöntőmet. Megígértem, hogy jövőre újra megterítem az asztalokat, már csak a hagyomány miatt is. A nénik is ígéretet tettek a süteményekre, Vargáné a borra, a horgászok a főzésre, a vendégek a visszatérésre. Így hát garantált, hogy jövőre is lesz a Napsugár Nyugdíjas Klubban torkos csütörtök. Alkonyatkor, a nap hangulatából a számítógépes tanfolyamra érkezőknek már csak a vidám nótázás jutott. A gitár klubosok és a német nyelvtanfolyamra érkezők már csak a búcsúzkodás pillanatait érzékelhették. Jövőre talán ők is bekapcsolódnak? 
Köszönöm a horgászoknak, hogy a horgunkra akadtak, csalinak csak köszönetet kaptak. Jövőre őket is visszavárjuk, hisz az étel mindenkinek ízlett, kedves bókjaik jól estek az asszonyi népnek. 
Már csak a mosogatás volt hátra, ebbe Maja és a kollégáim is besegítettek.
„ Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megterítenie.” Paulo Coelho

Gergyéné Szakály Georgina 
Fotó: Laki László

Program
2024. július 13. szombat
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Időjárás
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)